“A jámborkodó filmeket én se bírom végignézni…” – interjú Koszoru Péter fordítóval

A Dragonero egy olyan hard-fantasy sorozat, ami már távol áll a Tolkien-féle, teológiai alapokból kiinduló, és szimbólumokkal operáló világtól. Ugyanakkor minden más megvan benne, amiért szeretjük ezt a zsánert: orkok, elfek, varázslók, sárkányok, harcosok, stb.
A Dragonero magyar kiadása több szempontból is különleges. Ott van máris a gerinckép, amit egyik másik nyelvű kiadás sem (még az eredeti olasz sem) használt. De ami még különlegesebb, hogy a magyar kötetek fordítója egy Rómában teológiát hallgató katolikus kispap, Koszoru Péter.

Mesélj kicsit magadról!

Koszoru Péter vagyok, ötöd éves teológus hallgató. Emellett római katolikus papságra készülök. Illetve oda-vissza: ha valaki pap akar lenni, előtte el kell végeznie a teológiát.

Milyen fordítási munkáid voltak korábban? Volt-e közöd más képregényhez is?
Fordítóként körülbelül egy évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni. Érdeklődési körömnek és képzettségemnek megfelelően elsősorban spirituális és teológiai témájú könyveket, cikkeket fordítok, fordítottam eddig. A közreműködésemmel készült két könyv már megjelent, a harmadik lektorálása most folyik.
Képregények? Nem vagyok benne biztos, hogy a DragoNero előtt fogtam-e egyáltalán képregényt a kezemben (nevet). Épp ideje volt!

Honnan jött, hogy akkor pont te fordítsd a Dragonero-t?
A Facebookról... Andrással (a kiadó) régóta ismerjük egymást, és ott láttam, hogy fordítót keres. Mivel képregényt addig még nem fordítottam, érdekelt a dolog, ki akartam próbálni magam ebben is. Örülök, hogy elvállaltam!

Ahogy a felvezetőben írtam, a Dragonero világa azért már túlhaladta Tolkien vagy akár C.S. Lewis keresztény gyökerű fantasy-hagyományát. Nem összeférhetetlen a hivatásoddal a Dragonero fiktív-fantasztikus világa? Nem keltett ellenérzést például a többi kispapban, hogy ilyen projektben is részt veszel?
Összeférhetetlen? (nevet) A kérdésből arra következtetek, hogy sokak számára talán szinte elképzelhetetlen lehet, hogy mennyire rokon területek a fantasy világ és a filozófia-teológia világa. Mindkettőjük alapszövete, azt hiszem, a mese. A történet. Belehelyezkedni egy mesefolyamba, egy komplett világba és olvasóként/hívőként szereplőjévé válni egy történetnek. A Biblia tulajdonképpen nem mást, mint egy hosszú elbeszélés, ami a világ teremtésétől az idők beteljesedéséig tart – majdhogynem 100% fantasy, nem? A poén a teológiában talán csak annyi, hogy amikor a meséből kilépsz, rájössz, hogy nem is mese volt, hanem a valóságról szólt.
Kispaptársaim nem nagyon rökönyödtek meg, bár még nem is vettek a DragoNero-ból, pedig reklámoztam nekik nem egyszer.

Ha már fantasy: Melyik a kedvenc sztorid a Bibliából? Miért?
Az őszi félévben csináltam egy szemináriumot a Teremtés könyvének első 12 fejezetéről. Egyszerűen hihetetlen, mennyire részletgazdag az a néhány oldalnyi szöveg. És hogy mi mindenről szól: férfi-nő, férj-feleség kapcsolat, anya-gyermek kapcsolat, testvérek kapcsolata, a rossz eredete, az ember viszonya a felmerülő lehetőségekhez, viselkedési minták, a társadalmi normák, stb.
Most a húsvét utáni időben az Apostolok Cselekedeteit olvastuk a liturgiában. Ha jobban megnézzük, az sem más, mint egy történet: az első felében Péter apostol, a második felében Pál apostol a főszereplő, na meg az éppen megszülető egyházi közösségek. De Szent Pál levelei is rendkívül szórakoztatóak - és ha az egyes közösségekkel folytatott párbeszédként olvassuk őket, már majdnem történetként is felfoghatók.

Sokan azt gondolhatnák, hogy a katolikus egyház művészi kifejezése manapság megragad a maga "jámborságában". Ez főleg igaz, ha a különböző szentek életének, vagy magának a Bibliának filmes/képregényes feldolgozásait nézzük. Te hogy értékeled ezt a fajta művészi vonalat?
Egyetértek, a túlságosan "jámborkodó" filmeket és szentek életeit én sem bírom végignézni/olvasni... Kicsit más nézőpontból válaszolok: teljességgel elképzelhetőnek tartom egy olyan képregény létezését, amelyik keresztény témájú és felnőtt, érett, igényes hívek szórakoztatását célozza meg - mert a képregény azért mégiscsak egy szórakoztató műfaj, nem? És még magas művészi színvonalú is.
Na, persze ne felejtsük el, hogy a Szentírás nem olyan értelemben mese, hogy semmi köze a mi valóságunkhoz, és, hogy miközben olvasod, kivesz ebből a világból. Pont az a poén, hogy a mi világunkban játszódik, és az üdvtörténetbe ágyazódva mi is a szereplői vagyunk – emiatt talán nehezebben is fogyasztható, mint mondjuk a Harry Potter és a Gyűrűk Ura, de ha egyszer valaki megértette, akkor nagyobbat is „üt”.

Mivel tölti az idejét egy kispap, amikor épp nem tanul? Szoktál képregényeket olvasni?
Az az igazság, hogy a filozófia-teológia egész jól lekötnek engem. Szorgalmi időszakban, ha nincs beadandó vagy zh, kötelező irodalom, vagy ilyesmi, akkor igyekszem a magam szórakoztatására olvasnivalót találni. Szóval, olvasok.
A kollégiumunknak hatalmas filozófiai-teológiai könyvtára van, lehet válogatni. Meg sokat lógok a youtube-on is. Rengeteg kiváló anyag van fent. Az utóbbi hetekben pl. sok fizikai-kozmológiai előadást hallgattam meg, felfedeztem magamnak Lukács Bélát. Vagy hallgatok például szívesen irodalmárokat, filozófusokat. Számomra most az aktuális fantasy-világot az emberi gondolkodás történelmi fejlődése jelenti. Nagyon izgalmas.
Mióta fordítom a DragoNero-t, mindig megveszem a legfrissebb olasz kötetet, és azt olvasom, másokat nem. Őszintén szólva ez is egy felfedezés volt most nekem: pár euróért egy olyan magas művészi színvonalú, 100 oldalas füzetet kapsz, hogy az már szinte szégyen... már az a szégyen, hogy ilyen olcsón.

Melyik "vallásos" sztori lenne, amit te szívesen olvasnál képregényként?
Bármilyen történet jó, aminek a főhősével azonosulni tudok, aki keresztény módon hoz döntéseket - a keresztényt úgy értve, hogy autentikusan, érvényesen, okosan, ha úgy tetszik, szeretetből.
A legjobban talán annak örülnék, ha egy olyan korunkbeli hősről szóló képregényt olvashatnék, aki valódi drámákba és bonyodalmakba csöppen, és azokra valódi, működő válaszokat talál. Ehhez persze nem könnyű anyagot találni. De ha egy történelmi korral hátrébb lépünk, akkor ott van Brenner János, Sándor István, vagy Kaszap István élete.
Mondjuk az Apostolok Cselekedetei jól megrajzolva szerintem egész látványos lenne. Lennének benne nagy hajók, hajótörés, római katonák, börtön, királyok, királynők, helytartók, kisemberek, rabszolgák, szentélyek, nagy szónoklatok, ókori épületek és ruhák, vadállatok, isteni beavatkozás, angyalok, mi kell még...?

A DragoNero első kötete megrendelhető a Szukits Kiadó webshopjából!

KIADVÁNYAINK

KAPCSOLAT

A KIADÓ ADATAI:

Kiadó: Tálosi András
Székhely: 8777 Hosszúvölgy, Kossuth u. 16.
Adószám: 72101032-1-40
Elérhetőség: goobo[kukac]goobo.hu

© Goobo – Tálosi András

Az oldal sütiket használ, a böngészéssel pedig ezt tudomásul veszed.